Azon is dolgozunk, hogy az együttműködést valamennyi türk államra kiterjesszük – Hoppál Péter a Mandinernek

Hogy értékeli a magyar–török kulturális évadot?
Az egy évig tartó rendezvénysorozat 2023. december 18-án vette kezdetét – száz évvel azután, hogy az első világháborút követően az atatürki Törökország, immár köztársaságként, elsőként Magyarországgal felvette a diplomáciai kapcsolatot, és barátsági szerződést írt alá. Törökország és Magyarország 2022-ben állapodott meg arról, hogy kulturális évadot szervez a kerek évforduló kapcsán.

Úgy készültünk, hogy 100-100 programot valósítunk meg egymás országában, végül 160 magyar program lett. A török fél ugyancsak átlépte a 100-as határt, 130-140 programot valósított meg Magyarországon. Törökországi programjainkon – kiállítások, koncertek, konferenciák – másfél millió ember vett részt. Ezekről több száz cikk is beszámolt, és vitte a magyar kultúra hírét a 80 milliós országban.

A magyar–török kapcsolatok említésekor sokaknak ma is a százötven évig tartó török hódoltság jut az eszébe.
Azon dolgozunk, hogy átalakítsuk ezt a negatív asszociációt. Hiszen a török alóli felszabadulás után a Habsburg Birodalomhoz való csatlakozással jött egy másik megszállás, amely ellen már másfél évtized múlva, 1703-tól 1711-ig szabadságharcot vívtunk. Miután a harc elbukott, II. Rákóczi Ferenc és több követője korábbi megszállóinkhoz, Rodostóba emigrált. Majd több mint száz évvel később, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után

Az oszmán megszállás koráról érdemes azt is felidézni, hogy a törökök nem erőltették ránk az iszlámot. Emlékezetes, hogy Európában elsőként Erdélyben, a tordai országgyűlésen hirdették ki 1568-ban a szabad vallásgyakorlást; ez a három részre szakadt országban a hódoltsági területtel sok szempontból szimbiózisban virágzó Erdélyi Fejedelemségen kívüli részekre is hatással volt. Érdekes adalék, hogy a modern korban a Török Köztársaság fővárosa felépítésénél sok magyar szakember segédkezett.

Agócs Gergely népzenekutatónk két évtizeden át gyűjtött népdalokat a török-türk kultúrájú népek körében. Ezt az ötezresre rúgó gyűjteményt most dolgozza fel a Hagyományok Háza, és már látszik, hogy elképesztő hasonlóságokat találni a magyar, a Bartók által is gyűjtött török, illetve a nogaj, a kazah vagy az azerbajdzsáni népdaloknál. A népművészeti díszítőmintákban is megannyi egyezést találni. Ha a hazai oktatás kicsit nagyobb hangsúlyt fektetne a magyar–török és magyar–türk rokonság megismertetésére, akkor talán

A kulturális évad során is arra igyekeztünk rámutatni, hogy sokkal több minden köt minket össze e népekkel, mint amennyi elválaszt.

Mit nyújt Magyarországnak az, hogy tagja a Türk Államok Szervezetének?
Hazánk 2018 óta társult tagja a Türk Államok Szervezetének. Kiemelt diplomáciai esemény idén, hogy Orbán Viktor miniszterelnök meghívásának eleget téve május 21-én a TÁSZ-országok vezetői informális csúcsot tartottak Budapesten.

Néhány héttel ezelőtt Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel vendégül láttuk a türk országok kulturális minisztereit, miniszterhelyetteseit. A kétnapos konferencián a kulturális, oktatási, innovációs együttműködési lehetőségeket kerestük. Emellett 2025-ben ismét programot hirdettünk a törökökkel, ezúttal a tudomány és az innováció áll a középpontban.

Csak egy példa: mi a Hunor program révén – amelynek köszönhetően negyvenöt év után újra magyar embert küldünk az űrbe, ezúttal a Nemzetközi Űrállomásra – nagy fejlődést értünk el az űripart illetően, a törökök pedig világszínvonalon állnak a védelmi iparban. Ezeken a területeken tudjuk egymást támogatni a kutatóintézeteinken keresztül is, s az együttműködések tovább bővíthetők olyan egyetemi ösztöndíjprogramokkal, mint a Stipendium Hungaricum. 

Az áprilisi eseményen is téma volt egy nagyszabású Attila-kiállítás megszervezése. Milyen fázisban van?
A kiállítást a Magyar Nemzeti Múzeum hozza tető alá Budapesten számos külföldi partnerrel. Eredetileg azt szerettük volna, hogy a kulturális évad ideje alatt, 2024-ben valósuljon meg a tárlat, végül előreláthatólag 2025 végén fogja megnyitni kapuit. A türk országok kulturális miniszterei már most nagy érdeklődést mutatnak az attrakció iránt, így remélhetőleg a Turksoyjal együttműködve számos TÁSZ-államba el tudjuk vinni ezt az egyedinek ígérkező kiállítást. Emellett több fontos kultúrdiplomáciai program szervezése folyamatban van, például

Így az érdeklődőknek több napon át lehetőségük nyílik arra, hogy megismerjék ennek az országnak a különleges kultúráját és a népi kézműveshagyományait. Említésre méltó még a magyar szervezésű Ősök napja és a Kurultáj is, amely a honfoglalás kori hagyományőrzés nemzetközi csúcsának tekinthető. Itt nagy köszönet illeti a Magyar-Turán Alapítványt és Bíró András Zsolt fő szervezőt, hiszen

Nyitókép: A magyar–török kulturális évad zárógálája Ankarában tavaly decemberben
Fotó: MTI/Sándor-palota